2010. november 8., hétfő

Ikonok

Az ikonkészítés komoly mesterség, aminek régebben megadták a módját rendesen, betartva a szabályokat. Megnézem a képernyő alját és kétféle világot látok:

  • vannak szép, szabályos ikonok: a levelezőnek egy baromi nagy bélyeg, egy nagy földgömb a térképnek, egy olló a képkivágónak, egy ecset a festőnek, kis postitek a sticky-knek. Örömmel nézem. Ilyeneket tervezni amúgy sok idő és a management ezeket az időket szereti levágni, pedig a végeredmény szép tőle
  • aztán van az új, hatékony és gyors világ: Photoshop egy PS, outlook egy O, word egy W - az ember persze megtanulja és megszokja, ui a dolgok tanulhatóak, csak nem mindegy mennyi idő alatt.
Bár a kiemelt példa első körben Mac-Win párbajnak tűnik, de nem az. Inkább a hatékony, spórolós és a tervezett okos közötti különbségek. Pl:
Most komolyan - ugyan mit jelent az, hogy X? Előbb jutna róla eszemben egy röntgenfelvétel, mint az, amire az adott applikáció való. A jó példa a Numbers táblázatos grafikonja nem sokkal jobb? De. Ugyanez a W-re. Persze megszoktuk hosszú évek alatt, hogy windowsos könyezetben ez a word. De mondjuk jóanyámnak fogalma sincs ezen asszociációról, s nem csodálom, ha nem jön rá. Miközebn ő írni akar. Na ha meglát egy tintásüveget vsz előbb jön le neki az agyi kapcsolat, h hova kell klikkelni.

S mondhattam volna az összes adobe terméket, akik a design szabályokkal szemben csak kezdőbetűkkel játszanak: PS, DW, FL, BR, AI, ID - viccesen gagyi. Az viszont bosszantó, amikor nekem, mint deignernek ezen kell managerekkel vitázni, hogy hiába lát a világban sok szart az attól még szar és nem követendő példa.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése