Ma tipikusan a formában feltűnő dolgokra használatos a dizájnos. Ez lehet elképesztően használhatatlan, tervezetlen, de ha feltűnő, akkor az már dizájnos. Sajnos ezzel jól degradáljuk az eredeti szándékot. Sőt magyarban sokszor a dizájnos éppen akkor használt, ha a forma már a funkció kárára burjánzott el, így a szónak erősen pejoratív jelentése is tud lenni. Angolban egy hídépítő is tervezi a hidat, amit ugye a design szóval fejeznek ki. Bármilyen tisztán mérnöki terv is "design", akkor is, ha a funkció és forma egyensúlyában a funkció kapott nagyobb hangsúlyt. A lényeg persze a funkció és forma egyensúlya, illetve ennek kapcsolata a felhasználóval - úgy sommásan.
Nézzük az ergonómiát is pár szóban. A szó görög eredetű ergos (munka), nomos (törvények). A szó történetét egyetemi előadás formájában olvashatjátok linlekve.
Magyarban az ergonómikus és a dizájnos majdhogynem szinonímák - ha észreveszik valamin, hogy a formája kicsit is más és valamely emberi szempont szerint készült, az máris ergonómikus. Pl a csavarhúzó nyelében ha az emberek ezt látják:
akkor marhára örülnek. Látni benne az emberit. Pedig a csavarhúzó nyele lehet formabontónak látszik, ha az emberi kézhez igazodik, de ne feledjük, hogy egy normál csavar forog, ergo a nyél sem igazán egy pozícóban van a kezemben (ráadásul jobb és balkezeseknek másképp). Egy ilyen ujjakkal benyomott nyelet pedig a corába vennének, mint a cukrot, merthogy tök ergonómikus. Persze idővel rájönnének, hogy nem tudják nyomni a csavart közben (pedig azt is kell), s aztán magukban morognának, hogy már megint egy túldizájnolt szart vettek és legközelebb majd inkább a fanyelűt veszik (venni pedig kell, főleg így karácsonykor). Itt halkan jegyzem meg, hogy a csatolt kép csak kiragadott tanulmány, melynek végeredménye amúgy még tökjó is lehet.
Na hirtelen bevezetőnek ennyi. Kötelező olvasmány mindennapi design témában: D. Norman: Design of everyday things.
